Maradjon kedvenc üdülőhelyén

    Bismarck (Rossz) Kissingenben

     

    Gyógyszerek „áldott földön”

    Porosz miniszterelnöki kinevezése óta Bismarck szinte minden évben jár a fürdőbe. Remélte, hogy ezzel kipihenheti magát a kormányzati ügyek feszültségei alól, és enyhítheti egészségügyi problémáit.

    (K)nyaralása először a csehországi Karlsbadba vagy Bad Gasteinbe vitte, de a Német Birodalom megalakulása után leginkább Kissingen vonzotta. Nem teljesen világos, hogy Bismarck miért választotta a helyet Alsó-Frankóniában. A fürdő jó híre és a víz gyógyító ereje mellett egy harmadik szempont is meggyőzhette a kancellárt: Király Lajos II Bajorország lovakkal látta el. Megengedték neki, hogy élvezze a magányt az „áldott föld(ek)” erdeiben.

     Bismarck Schweninger Hof Obere Saline 1892 Városi Archívum Bad KissingenOtto von Bismarck és az orvosa Ernst Schweninger a Felső Saline udvarán, Jacques Pilartz dátum nélküli fényképe (a Bad Kissingeni Városi Levéltár fotógyűjteménye)

    De a magány ritka volt abban a több mint 70 hétben, amelyet Bismarck Kissingenben töltött 1874 és 1893 között. Igaz, hogy a Saalestraße-i lakása a kívánt nyugalmat és nyugalmat kínálta. De amint elhagyta a házat, szinte varázsütésre vonzotta a tömeget. A merénylet Eduard Kullmanns 1874 arra késztette, hogy megváltoztassa lakóhelyét. 1876-ban Bismarck a korábban a herceg-püspök választói rezidenciájába költözött a város előtt, hogy megfeleljen a szükségesnek érzett biztonsági intézkedéseknek. Az egykor sókitermelésre használt ingatlanban azonban a pihenés is korlátozott volt. 

     

     Felső Saline: Otto von Bismarck lakásaOtto von Bismarck lakása a Felső-Szaliné reprezentatív lakóépületében volt. Ma itt található a Kissinger Bismarck Múzeum. (© Otto-von-Bismarck-Stiftung)

    Nagy politika a "felső szikvízben"

    A kurének egyetlen viszonylagos sikerének oka Bismarck azon szándékában rejlett, hogy soha nem adja fel a politikai vezetést. Mint egy kormányszékházban, a kancellár a „Felső-Szikiben” fogadta a hazai és külföldi államférfiakat. Itt utasításokat diktált legközelebbi alkalmazottainak, amelyeket aztán futárral vagy távíróval Berlinbe küldtek. Itt írták a híres 15. június 1877-i "Kissinger Diktat"-t. Még az 1890-es önkéntelen lemondása sem akadályozta meg Bismarckot abban, hogy a Kissinger-vidékről politikát folytasson. Szenzációs beszédekkel a maga parlamenten kívüli ellenzéki formáját követte a kormánnyal és a császárral.

    Otto von Bismarck a Felső-szikvízi dolgozószobájában, Josef Arpad Koppay rajza (© Bismarck-Museum Bad Kissingen, Fotó: Rudi Merk)Otto von Bismarck a Felső-Sóvidéki dolgozószobájában, Josef Arpad Koppay rajza. (© Bismarck Museum Bad Kissingen, fotós: Rudi Merk)

     

    Kissinger Bismarck istentisztelet

    Bismarck biztos lehetett a kissingeri lakosság jóváhagyásában. Uralkodása idején az országbíró emlékművet állított a kiemelkedő fürdőzőnek, és díszpolgárrá tette. Lemondása után közelről és távolról tömegek özönlöttek a lakása elé hazafias gyűlésekre. A tömegek és az illusztris vendég üdvözlésére a polgármester időnként felszólította Bad Kissingen háztulajdonosait, hogy „tegyenek zászlókat és világítsák meg” épületeiket. A város részt vett a Bismarck-kultusz leglátványosabb formájában, a Bismarck-tornyok építésében is. A torony csak 1986-ban készült el, 93 évvel Bismarck utolsó Saale-i tartózkodása után.

     Díszpolgárság Bad Kissingen 1021885Bad Kissingen 19. február 1885-én díszpolgári címet adományozott Otto von Bismarcknak. (© Otto-von-Bismarck-Stiftung)